Azok a napok a legszebbek, melyeken párnára hajtva fejünket tudjuk, hogy többek lettünk mint mikor felkeltünk.
Lehet egy új ismeret, kapcsolat, barát.
Lehet feismerés, megismerés, bölcsesség.
Lehet egy életreszóló élmény.
Vagy az egyszerű boldogság, amikor minden a helyén van.
Ezekért a napokért érdemes élni.
2011. jún. 30.
Shadowgirl
Van az az ideál akiért bármit odaadnál, ez rendszerint azok lányok, nők, csajok tulajdonságának mixéből készül akikhez valamiféle közünk volt valaha.
Mindegyikből valami amit szeretünk, szerettünk, például ahogy érte lehetett rajongani, ahogy Ő rajongott értünk, esetleg egy mosoly, egy apró mimikai jellegzetesség, a mozdulatok, a gondolatok, elvek, az általuk képviselt értékek.
Ez az ideál ötvözi mindezek személyek, jó és szerethető rossz tulajdonságukat is.
Mindenki vár rá, hogy egyszer csak a semmiből materializálódjon Ő aki mindent visz.
Egy másik gondolatmenet szerint, hogy Ő kinek mikor jön el, nem a véletlen, hanem inkább az érettség kérdése.
Mondják, hogy az igazi nem az lesz akit meglátsz beleszeretsz és minden szép,jó,rózsaszín, az Igazi az lesz akivel akkor leszel együtt amikor elég érett vagy már a megtalálásához.
Addig is várjuk az idealizált árnyékot, és reménykedünk, hogy egyszer csak a semmiből előterem és minden szép,jó,rózsaszín lesz.
Mindegyikből valami amit szeretünk, szerettünk, például ahogy érte lehetett rajongani, ahogy Ő rajongott értünk, esetleg egy mosoly, egy apró mimikai jellegzetesség, a mozdulatok, a gondolatok, elvek, az általuk képviselt értékek.
Ez az ideál ötvözi mindezek személyek, jó és szerethető rossz tulajdonságukat is.
Mindenki vár rá, hogy egyszer csak a semmiből materializálódjon Ő aki mindent visz.
Egy másik gondolatmenet szerint, hogy Ő kinek mikor jön el, nem a véletlen, hanem inkább az érettség kérdése.
Mondják, hogy az igazi nem az lesz akit meglátsz beleszeretsz és minden szép,jó,rózsaszín, az Igazi az lesz akivel akkor leszel együtt amikor elég érett vagy már a megtalálásához.
Addig is várjuk az idealizált árnyékot, és reménykedünk, hogy egyszer csak a semmiből előterem és minden szép,jó,rózsaszín lesz.
2011. jún. 28.
Mikor halni készülsz
Gondoltál már arra, hogy ha egyszercsak meghalnál, kinek hiányoznál? Ki az, aki távozásod hírének hallatán csak legyint, és ki az, kinek kínzó fájdalom markol torkába, szívébe, ha rád gondol?
Nem tudhatod. Nem tudhatod igazán sohasem. Nem tudhatod, ki szeret igazán, mélyen, csendesen, és ki csak a felszínen, érdekből.
Nem tudhatod akkor sem, ha távozván zokogni látod, de akkor sem, ha arca rezzenéstelen marad. Előbbi lehet hogy saját magát síratja önzésből, a hiányod okán őt magát ért veszteség miatt. Utóbbi viszont egy életen át hordozza majd emlékedet legbelül, bármerre is jár a világban, egy darabkád vele lesz útja során végig.
Rájuk gondolj, mikor halni kívánsz, és őértük maradj itt igazán. És amíg itt vagy, ez alapján sorolj másokat barátnak, vagy közömbösnek.
Nem tudhatod. Nem tudhatod igazán sohasem. Nem tudhatod, ki szeret igazán, mélyen, csendesen, és ki csak a felszínen, érdekből.
Nem tudhatod akkor sem, ha távozván zokogni látod, de akkor sem, ha arca rezzenéstelen marad. Előbbi lehet hogy saját magát síratja önzésből, a hiányod okán őt magát ért veszteség miatt. Utóbbi viszont egy életen át hordozza majd emlékedet legbelül, bármerre is jár a világban, egy darabkád vele lesz útja során végig.
Rájuk gondolj, mikor halni kívánsz, és őértük maradj itt igazán. És amíg itt vagy, ez alapján sorolj másokat barátnak, vagy közömbösnek.
Sem a kaszámat, sem a gereblyémet...
Ahogy a falu hajlatához értem, összetalálkoztam az öreg Jószup bácsival. Fehérhajú s fehérbajuszú öreg ember ez a Jószup bácsi, csöndes és nagyon békességszerető, akivel gyakorta beszélgettem el régebben is, ha összekerültünk valahol. Kaszával s gereblyével a vállán jött a rétek felől, kicsit hajlottan és lassú járással, ahogy az vénemberhez illik.
Köszönt. Én is köszöntem.
– Mi újság, Jószup bácsi? – kérdeztem merő kíváncsiságból, mert tudni szerettem volna, miként vélekedik a dologról.
Köszönt. Én is köszöntem.
– Mi újság, Jószup bácsi? – kérdeztem merő kíváncsiságból, mert tudni szerettem volna, miként vélekedik a dologról.
A haszonról
Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma.
Wass Albert - A funtineli boszorkány
2011. jún. 23.
Csajos hangulat.
Na így a nyári visliparty előtt elkapott egy kis csajos hangulat, több hónapja egy finalfantasy videó alatt figyeltem fel a számra, és ma valahogy rádeszublimált a gépem winyójára a winamp meg betette :) lehet így próbálja ellensúlyozni a mostanában várható tesztoszteron, izom, sör és dohány szaggal társuló estéket.
Nembaj nem árt néha puncit növeszteni (ugye Bloody ;) ) és romantikázni, főleg ha várhatóan sok fasz fog körbevenni a következő néhány napban :)
Na szóval jöhetne már egy szimpatikus csaj aki kapható ilyenkorh egy jó kis ölelgetésre, bár a freeHUG csajok is megteszik ilyenkor az utcán.
Na de ha az sincs, végső esetben jó lesz majd H vagy W ügynök is, enyhén szőrösebbek a kelleténél, de ha nincs ló jó a szamár is.
Nembaj nem árt néha puncit növeszteni (ugye Bloody ;) ) és romantikázni, főleg ha várhatóan sok fasz fog körbevenni a következő néhány napban :)
Na szóval jöhetne már egy szimpatikus csaj aki kapható ilyenkorh egy jó kis ölelgetésre, bár a freeHUG csajok is megteszik ilyenkor az utcán.
Na de ha az sincs, végső esetben jó lesz majd H vagy W ügynök is, enyhén szőrösebbek a kelleténél, de ha nincs ló jó a szamár is.
2011. jún. 19.
Enrage
Telefon? Tettó? Száz rongyos szerkó? Flux? Ötven rugó zsebben? BMW-s slussz kulcs?
Ki a faszt érdekel? Őszintén? Kinek villantasz? Sznob senki. Az vagy. Nulla.
Persze Téged összeesz a fene a másikkal. Mint zsákot a foltjával. Szoli, manikűr, pedikűr, három kiló smink, felfújt mellek, kibuggyanó bimbó, borotvált punci, ötezres koktél alatt veled szóba se álló, "hú-mekkora-a-dákód?" ribanc. Aztán vihog, picsog, hisztizik, mert annyira képes, és mert az a norma.
Mekkora menő vagy, mert annyi ilyet megdöngettél, mert annyi ilyen felcsinált. Strigulák, gyűjtsétek csak, gratulálok. Meg aztán a nemi betegségeket is.
Ellepitek a világot, mint a szemét a járdákat, az utak szélét. Nem látni tőletek. Ebben a mocskos, szennyes maszlagban kell úszni, és ebben élni.
Miattatok marad magára az a néhány, akinek még jelent valamit a becsület, az őszinteség, a szeretet, a törődés... Aki nem a csupasz puncit, hanem szeme fényét szereti a nőben. És aki nem a méteres dákót, hanem az általa nyújtott biztonságot szereti a férfiban.
Megölitek a felelősséget, a családot, a gyermekek lelkét, és itt hagytok helyette egy bűztől rothadó, ótvar szemétkupacot.
Nem a politikusok, nem a társadalom, nem a média... Hanem Ti, mind egy szálig, Ti vagytok a felelősek mindezért. Ti, akik a sok szennyes maszlagnak bedőltök, Ti, akik úgy éltek mint a primitív egysejtűek, melyeknek csak ösztönei, és szaporodási kényszerük van. Mint a penész, amely belepi, szétrohasztja a földre húlt gyümölcsöt. Így rothasztjátok szét a mi világunkat, Ti mindannyian.
Dögöljetek meg!
Ki a faszt érdekel? Őszintén? Kinek villantasz? Sznob senki. Az vagy. Nulla.
Persze Téged összeesz a fene a másikkal. Mint zsákot a foltjával. Szoli, manikűr, pedikűr, három kiló smink, felfújt mellek, kibuggyanó bimbó, borotvált punci, ötezres koktél alatt veled szóba se álló, "hú-mekkora-a-dákód?" ribanc. Aztán vihog, picsog, hisztizik, mert annyira képes, és mert az a norma.
Mekkora menő vagy, mert annyi ilyet megdöngettél, mert annyi ilyen felcsinált. Strigulák, gyűjtsétek csak, gratulálok. Meg aztán a nemi betegségeket is.
Ellepitek a világot, mint a szemét a járdákat, az utak szélét. Nem látni tőletek. Ebben a mocskos, szennyes maszlagban kell úszni, és ebben élni.
Miattatok marad magára az a néhány, akinek még jelent valamit a becsület, az őszinteség, a szeretet, a törődés... Aki nem a csupasz puncit, hanem szeme fényét szereti a nőben. És aki nem a méteres dákót, hanem az általa nyújtott biztonságot szereti a férfiban.
Megölitek a felelősséget, a családot, a gyermekek lelkét, és itt hagytok helyette egy bűztől rothadó, ótvar szemétkupacot.
Nem a politikusok, nem a társadalom, nem a média... Hanem Ti, mind egy szálig, Ti vagytok a felelősek mindezért. Ti, akik a sok szennyes maszlagnak bedőltök, Ti, akik úgy éltek mint a primitív egysejtűek, melyeknek csak ösztönei, és szaporodási kényszerük van. Mint a penész, amely belepi, szétrohasztja a földre húlt gyümölcsöt. Így rothasztjátok szét a mi világunkat, Ti mindannyian.
Dögöljetek meg!
2011. jún. 16.
Enyhe közhely, de milyen igaz.
" Érdekes - gondolta a néni - mennyivel könnyebben viseli az elválást egy nő, mint egy férfi. A nő egy-két hét, vagy legfeljebb egy-két hónap alatt megvigasztalódik. Igaz, hogy rendszerint megy valakihez...így könnyebb.
A férfi egészen más. Ő legbelül egyedül marad, s elhordja magában a fájdalmat néha esztendőkig is. Nem mutatja, végzi a maga munkáját, de benne van. Egyedül él vele, csak soká kopik ki belőle. Ha egyáltalán kikopik."
Dallos Sándor - A nap szerelmese
Jó ez a szépirodalom.
A férfi egészen más. Ő legbelül egyedül marad, s elhordja magában a fájdalmat néha esztendőkig is. Nem mutatja, végzi a maga munkáját, de benne van. Egyedül él vele, csak soká kopik ki belőle. Ha egyáltalán kikopik."
Dallos Sándor - A nap szerelmese
Jó ez a szépirodalom.
2011. jún. 8.
2011. jún. 2.
Tortured visionz by H-ügynök
Még aznap este egy kiadós kefélés után bealszik a csaj mellettem. Felrémlik pár durvább gif-anim, amit nemrég láttam, és mivel még nem vagyok álmos, ezért hirtelen megszáll az ihlet. Hozok egy szeletelőkést a konyhából és csípőtől garatig felnyisszantom azt a gyönyörű, verítékben úszó testét. Olyan túlvilági hangon sikít, hogy majdnem lepattog a zománc a fogaimról. Eszembe jut általános iskolából, hogy a hangképzés alapja a kifújt levegő, ezért töredékmásodperc alatt kitépem mindkét tüdejét (nedves reccsenés), és végre csend lesz.
A szétspriccelő vér teljesen eláztatja a lepedőt, én pedig komótosan bebábozódok a tocsogós ágyneműbe a még rángatózó (és langymeleg) hullával. Elalszom...
Hajnalra kellemesen összeszárad rajtunk a vér, és élvezettel epillálom a lábam a rámalvadt lepedővel. Kicsit később valami elfeledett melódiát fütyörészve felöltözöm, és kisétálok a szabadsághídhoz. Felhágok a turul mellé, belenézek az .50-es desert eagle csövébe, és mosolygok.
Elképzelem, ahogy a szétloccsant agyú hullám milyen hanggal fog az aszfaltra csapódni, de amilyen mázlim van az életben, valami olyan pózban sikerül majd megdögleni, hogy minden kiérkező tűzoltó/mentő rajtam fog röhögni. Mielőtt a pesszimizmus legyűrne, gyorsan meghúzom a ravaszt, és felébredek.
Szar, esős reggel van, már megint le kell élni egy kibaszott napot... De legalább szépet álmodtam :)
A szétspriccelő vér teljesen eláztatja a lepedőt, én pedig komótosan bebábozódok a tocsogós ágyneműbe a még rángatózó (és langymeleg) hullával. Elalszom...
Hajnalra kellemesen összeszárad rajtunk a vér, és élvezettel epillálom a lábam a rámalvadt lepedővel. Kicsit később valami elfeledett melódiát fütyörészve felöltözöm, és kisétálok a szabadsághídhoz. Felhágok a turul mellé, belenézek az .50-es desert eagle csövébe, és mosolygok.
Elképzelem, ahogy a szétloccsant agyú hullám milyen hanggal fog az aszfaltra csapódni, de amilyen mázlim van az életben, valami olyan pózban sikerül majd megdögleni, hogy minden kiérkező tűzoltó/mentő rajtam fog röhögni. Mielőtt a pesszimizmus legyűrne, gyorsan meghúzom a ravaszt, és felébredek.
Szar, esős reggel van, már megint le kell élni egy kibaszott napot... De legalább szépet álmodtam :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)