Csak egy valami hiányzott.

Semmilyennek induló este,
aztán sport, házimunka, italozás haverokkal
majd a strandolás villámfényben.
séta, búcsú,
fülhallgató betesz, elindulsz hazafelé
és amikor 2:00 körül elkezd csöpögni az eső. felnézel az égre és csak egy kis felhőt látsz körülötte csillagok... 3:50 nél pedig nekiáll zuhogni te pedig mosolyogva széttárt kézzel mész tovább...majd mire hazaérsz a számnak is vége és az pillanatnyi "hangulat-zápor" is eláll. NA  EZ epic, ez megismételhetetlen.



Aztán hazaérve rájössz, hogy ez akkor lett volna az igazi, ha van kivel megosztanod.

Napi kib*szott bölcsesség....

Én azt tudom nyújtani amire szükséged van.
.
.
.
Nem amire vágysz.
....
Te nem azt nyújtod amire szükségem van.
.
.
.
Hanem amire vágyom.

Szentimentalitás

Okom nincs rá, mégis van az a hangulat ami magával ragad ilyenkor,

milyenkor?

fülledt nyár, a távolban villámok, örülünk vincent? 

Örülünk, szeretjük a villámokkal tűzdelt nyári éjszakákat, 

gyorsan szerzed pár korty kólát egy cigit

kihajolok az ablakon és bambulok ki az éjszakába

a kóla émelyítően édes íze és a cigi savanykás utóíze kiegészíti egymás

diákkoromat idézi.

És bumm beugrik egy érzés, 

Egy hangulat ami idézi az álmatlan éjszakákat mikor csak bambultam ki az ablakon és szívtam a cigit hátha attól megnyugszom, hátha minden rendben lesz, nem lett.

Na ez az idő elmúlt, a dolgok megoldódtak a maguk módján.

De a hangulat ilyenkor vissza-visszaköszön.

Bosszantó, hogy még mindig rám tudnak törni ilyen hangulatok pedig már nem is rendelek melléjük arcokat.

Ez van, hátradőlök és hallgatok valami chilles zenét, persze tudom, hogy nem segít a hangulat marad reggelig, remélem aludni tudok majd.