S zak a dás

Volt egy élet…
Nyugodt volt…
Egész volt, nem teljes, de jó:
„Az élet folyama! Kényelmes kézzel fogható, meghatározott, stabil, egy irányba haladó”
...gondolta, de nem tudta, hogy igazából meleg kis pocsolya az övé.

Egyiknek ez nem volt elég…teljes akart lenni, nem pusztán egész.
Így kinyílt a világ felé, felRagyogott és a világ befogadta, és elindult a bizonytalanba.
Másik felébredt, szakadtak a kötelékek, hiába kapaszkodott, vetítette a teljesség illuzióját, elkésett már nem kellett….volt jobb, egy Halovány.

Pattanás...néma csönd, fájdalom....
Csatt.
Patt.
Csatt.
RECCS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! KÍN!!!

SZAKADÁS, zuhanás…

sötétség…mélység…gödör...
Végtelennek tűnő percek, zokogás.
Madj egyszer csak:
Halvány fényfoltok valahol magasan.
Hívták.

- Vár a Világ!

Az egyik felé fordult, mosolygott.
- Gyere szállj velem.
És repültek

-Látod így kell.
Mosolygott és felRagyogott.

-Próbáld meg egyedül, menni fog.
És elengedte,

-Nem megy! Gyenge vagyok, kérlek segíts…
De nem segített.
Zuhanás, kapkodás, esés.
Fájt, de ez már csak fájdalom volt, nem kín.
Jöttek, talpra segítették.

- Egyedül kell szárnyalnod, nem foghatjuk a kezed.

Akit valaha Másiknak neveztek,felnézett…
Óóó, hogy szárnyalnak...Ragyognak, olyan szépek, olyan élettel teli mind.
gondolta, de felfigyelt valamire.
A Ragyogók körül megannyi Halovány keringett, mint molyok a lámpa körül.
Várják, hogy a Ragyogók közelétől ők is lángra kapjanak….elszívják a fényüket, belőlük táplálkoznak!
Vámpírok, piócák…élősködők, gondolta,
De jobban megfigyelve rá kellett jönnie, hogy a Ragyogókat ez cseppet sem zavarta.
Én is ilyen lennék?
Magába nézett.
Sötétség, fájdalom, félelem a visszautasítástól, béklyók mindenütt...
ezek nyomják el a mélye lapuló izzást, az önbizalmat, a feltétel nélküliséget, a vágyakat, a robbanni akaró dühöt, a késztetést, hogy több legyen mint Másik.

“NEM! ÉN MÁS VAGYOK….más, de nem jobb. Szeretnék én is szállni, de nem mint Halovány, Ragyogni, fényleni, hatalmas lánggal ÉGNI! Találni egy másikat, egybeolvadni, szétválni és újra egybe, ugyanannyit adni mint kapni, Érezni, élvezni, táplálni a másik fényét, együtt ragyogni. ...Félek mi lesz, ha megpróbálom és nem lobbanok fel, hisz csak a földön járok.”
Egy nap...ragyogni fogunk: