Kora reggeli merengésem közepette (hajnali 4-5, lefekvés előtt) arra a következtetésre jutottam, hogy nincs biztos pont az ember életében.
A világegyetem hatalmas, nem kell messzire menni, elég eltévedni egy nagyvárosban, és az ember rájön mennyire kicsi és törékeny.
Mindenki egyedül hal meg.
A zene pedig innen lehet ismerős.