2010. szept. 19.

Hangulat


Kora reggeli merengésem közepette (hajnali 4-5, lefekvés előtt) arra a következtetésre jutottam, hogy nincs biztos pont az ember életében.


A világegyetem hatalmas, nem kell messzire menni, elég eltévedni egy nagyvárosban, és az ember rájön mennyire kicsi és törékeny.


Mindenki egyedül hal meg.


A zene pedig innen lehet ismerős.

5 megjegyzés:

  1. A lófaxot!
    Velem is van ilyen, de ilyenkor kell valaki, aki beszól.
    Uff.

    VálaszTörlés
  2. Pont ezért mondom, hogy bármikor rád eshet egy meteor, vagy valami hasonló. De legalább igazságos valahogy, mert bárkire ráeshet.

    Olyan ez, mint a dinamit a Bang!-ben.

    VálaszTörlés
  3. Megvan honnét olyan ismerős az utolsó előtti zene. Hát nincs köze az utolsó klippben szereplő filmhez:

    Tales of the past III (WoW-os movie)

    VálaszTörlés
  4. És a legtöbben egyedül születnek!

    VálaszTörlés