2011. okt. 11.

Más szavakkal Jézus a klingonokért is meghalt volna

Az intelligens idegenek felfedezése sok tekintetben forgatná fel világunkat, a Föld vallásai számára azonban külön dilemmát jelentene, vélik a csillagközi utazási koncepciókon elmélkedő teológusok.

A legnagyobb kihívással alighanem a keresztényeknek kellene megküzdeniük, mivel a keresztény hitbe a legnehezebb más intelligens lények beleillesztése, nyilatkoztak a keresztény gondolkodók az Egyesült Államok Fejlett Védelmi Kutatási Projekt Ügynöksége (DARPA) által megrendezett találkozón, a 100 Year Starship szimpóziumon, ahol a Naprendszeren kívüli utazás körüli kérdéseket vitatták meg a szakértők.

"Más szavakkal Jézus a klingonokért is meghalt volna?' - kezdte beszédét Christian Weidemann, a németországi Ruhr Egyetem filozófia professzora a más világok meglátogatásának lehetőségeit filozófiai és vallási szemszögből vizsgáló bizottság előtt. "A kereszténység szerint egy történelmi esemény közel 2000 évvel ezelőtt megmentette a teremtés egészét. Ugye érzik az ellentmondást?" Ha a teljes teremtés, ami magába foglal 125 milliárd galaxist, egyenként több százmilliárd csillaggal, ahogy azt a csillagászok tudni vélik, akkor mi van, ha ennek a töménytelen csillagnak egy-két bolygóján szintén fejlett civilizáció él? Miért jött volna csak a Földre Jézus a világegyetem összes benépesített bolygója közül, magára hagyva Isten többi teremtményét?

Weidemann, aki önmagát protestáns kereszténynek vallja, több lehetséges magyarázattal is szolgált. Talán a földönkívüliek nem bűnösök, mint az emberek és ezért nincs is szükségük a megváltásra. Mindazonáltal a mediokritás, vagyis a középszerűség elve, mely szerint semmi sem tüntet ki minket, "nincs valami hatalmas nyíl az égen, amely oda mutat, ahol mi élünk", fogalmazott egykor Philip Morisson, amerikai fizikus, a SETI egyik alapítója, kétségeket támaszt a fenti okfejtéssel szemben. "Ha léteznek intelligens földönkívüli lények, nyugodtan feltételezhetjük, hogy köztük is akadnak vétkezők" - folytatta Weidemann. "Ezért, vajon Jézus őket is megmentette? Az állásfoglalásom szerint nem. Ha pedig nem, akkor a mi helyzetünk rendkívül kivételes a világegyetem intelligens lényei között”

Egy másik lehetőség, hogy Isten többször is megtestesült és minden egyes lakott bolygó megmentésére leküldött magából egy változatot. Azonban azon kalkulációkból kiindulva, hogy mennyi civilizáció létezhet az univerzumban és milyen hosszú egy bolygó és civilizációja várható túlélése, Isten inkarnációinak körülbelül 250 helyen kellett volna egyidejűleg jelen lenniük, feltételezve, hogy minden inkarnáció körülbelül 30 évig tartott, számolgatott Weidemann, aki szerint, ha Isten valóban testet öltött és Jézus Krisztus születésével emberi alakot öltött, akkor ez nem lehetséges.

"Ha az életet máshol is felfedezik, akkor mindezt alaposan meg kell vitatnunk" - mondta Thomas Hoffmann protestáns lelkész, aki szerint ez igen kényes kérdéseket fog feszegetni. Bár az intelligens élet felfedezése valószínűleg mély önvizsgálatra kényszeríti majd az összes hívőt, bármilyen vallási felekezethez tartozzanak is, a kereszténység lehet az első és egyetlen, ami belebukhat az új ismeretekbe.

"Úgy tűnik, ez csak a kereszténységnek jelent majd problémát" - véli Michael Waltemathe, ugyancsak a Ruhr Egyetem teológusa. Az iszlámban például Mohamed egy próféta volt, Isten hírnöke, nem Isten megtestesülése, vagyis más próféták egyidejűleg ellátogathattak más bolygókra megmentve a földönkívüli fajokat. A hinduknál él a többistenhit, néhány újabb isten bevezetése, akik az idegen civilizációkat őrzik, igazán nem jelent gondot, taglalta Waltemathe.

Hoffmann szerint mindezek ellenére sem jelentene súlyos problémát az intelligens idegenek felfedezése a kereszténységnek, hiszen a vallás már számos tudományos kinyilatkoztatást élt túl eddig is. "A vallás mindenekelőtt konzervatív" - magyarázta Hoffmann a SPACE.com-nak. "Szinte bármit az arcába lehet vágni, mégis alig rezdül meg, majd idővel visszaáll a minden a régi kerékvágásba. Láttunk már erre néhány példát a történelem során"

Forrás: http://www.sg.hu/

1 megjegyzés:

  1. Vallás = világi szervezet, ami megmondja hogyan viselkedj.
    Hit = belső meggyőződés, a világgal és a világon túli dolgokkal kapcsolatban.
    Az elsőbe nem biztos hogy belefér az idegen civilizációk elfogadása, a másodikba viszont igen. És egész egyszerűen nincs jogunk azt állítani magunkról hogy mi vagyunk az egyetlenek (lásd zsidók és ószövettség...)

    VálaszTörlés