Ez nem szar, de legalább klisé + idő kereke X+1

Az igazi nagy csatát legbelül kell megvívnunk a között amit tudunk, és amit érzünk.

Az Idő Kereke forog, jönnek-mennek a korok.

Emlékeket hagynak maguk után, melyek lassan legendákká halványulnak, majd mítosszá.
A kerék fordul majd visszatér ugyanoda, valami persze mindig változik, de a minta ismétlődik,
néhányan felismerik ezt a mintát mások elmennek mellette.

Ismét elkapott a kerék egy küllője, hogy a történetem visszaszője a mintába, ismét tehetetlennek érzem magam, valahogy nem érzem az erőt a cselekvésre, hiába látom a mintát.

Már többször átéltem, tanultam belőle, okosabb nem lettem, gyorsabb nem lettem, tapasztaltabb...na az lettem...már felismerem a mintákat...  a saját szememben gyengének tűnök,viszonyítok, nem látom magamban amit másokban igen, vagy csak jól leplezik a gyengeségüket, néha túlzottan kitárulkozom néha túlzottan bezárkózom soha nem azt ami helyzetemet segítené, másokat magam elé helyezek ez utólag dühít....

igen a düh segít...erőt ad, de milyen erőt

köszönöm ezt inkább kerülném, de a kerék nem engedi.

Vajon bekövetkezik amit látok, vagy valamilyen fordulat majd másfelé viszi a szálakat a mintában mint korábban kétszer is?
Következik a harmadik fordulat, fura, hogy sok helyen feltűnik ez a 3as. 

sebaj majd jól összeszorítom a fogam és eltaszítok megint magamtól pár kedves dolgot. 
Vajon mikor méretettnek meg, bekövetkezik-e egyáltalán és ki bizonyul könnyűnek, és ki elég erősnek, hogy ellenálljon.

/nem érti senki mi? sebaj jobb is így/