Ezt mondta rádióján, miközben döbbenten nézett körül a levegőből. Elképesztő dolgokat látott. A háztartási plutónium bomba által szétszaggatott város, és a süllyedő rádióaktív felhő látványa sem volt túlságosan hétköznapinak nevezhető...
De amit azon kívül látott, az még W ügynököt is megrémisztette.
Először azt hitte, csak a szeme káprázik. Vagy hogy a sugárzás által termelt hő miatt kialakult délibábokat látja. De ahogy jobban szemügyre vette... A város talaja egy bizonyos helyen mintha megsüppedt volna. A süppedés lassan, de szemmel láthatóan növekedett, míg végül egy kész kráter nem lett belőle. Ebben a pillanatban fedezte fel a másik hármat, majd további ötöt, végül pedig ameddig a szem ellátott, a város helyén ugyanolyan kráterek tömkelege formálódott szép lassan.
Az egyik kráter beomlani látszott, hatalmas robajjal, és valami megmozdult benne... Egy sötét fekete, masszív test mozgolódott a mélyén, majd lassan emelkedni kezdett. A kráter peremén fatörzsnyi vastag fekete, szőrös ízelt lábak támaszkodtak, és emelték magasra az óriási, szőrös potrohot. Ugyanez történt a többi kráterrel is, ameddig a szem ellátott...
"khmzprhzmp ... mi volt .... ez? khmzzmpmpjh" - alig lehetett hallani a lány hangját a rádión, még mindig olyan magas volt a sugárzási szint.
"El kell tűnnünk innen!" - felelte neki.
Közben tucatnyi, hatalmas sötét ízeltlábú lény kelt életre. Eleinte gyámoltalanul forgolódtak krátereik peremén, majd felemelkedtek, és elindultak. Hatalmas méretük és tömegük ellenére szinte hang nélkül közlekedtek a város romjain.
W ügynök tudatában volt, hogy igyekeznie kell. Sikerült bemérnie a lány pozícióját, lassan ereszkedni kezdett, hogy sugár nyalábbal a raktérbe teleportálja, a hűtőszekrénnyel együtt. Gyorsan rányomott a képernyőn a hűtőszerkényre. Az űrhajó alja résnyire kinyílt, és narancssárga sugárnyaláb lövellt ki belőle, egyenesen a hűtőszekrény irányába...
Az óriás póklények azonban felfigyeltek a fényre, és villámgyorsan közeledni kezdtek.
*** FOLYT.KÖV ***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése