Menedék

Egy kapcsolat vége, gyakorlatban úgy is leírható, mint egy új cipő vásárlása.
A boltban felpróbálod örülsz neki, milyen szép, milyen új, más.
Lehetőségek nyílnak meg előtted.
IGEN!!!! Végre kipróbálhatsz mindent amire csak vágytál.


Aztán amikor hazamész felpróbálod még mindig jó, csak éppen érzed, valami nem stimmel.

MAJD eljön a pillanat amikor ténylegesen fel kell venned,
a régi cipőd kidobtad...
ez van -.-' ,
rájössz, érzed....
ez nem is olyan kényelmes,
töri a lábujjad,
véres a sarkad,
nem jó ha meghúzod a fűzőt, az se jó ha kiengeded,
egyszerűen sehogy se jó
ez van.....

Idővel megszokod, nem kényelmes, tör.. más mint a régi jól bejáratott megszokott kis cipellőd....
ez van ezt kell szeretned -.-'

A használattal, elkezd alkalmazkodni a Te személyes lábformádhoz, már nem nyomja a kisujjad, idővel a sarkadat se töri...már csak megszokásból sántítasz.

Enyhül a mindennapi fájdalom, a teendők között egyre jobban el tudsz tekinteni a kényelmetlenségektől,
magyarul kezded észrevenni, hogy nem is olyan rossz ez a helyzet...
csak éppen át kellett esni bizonyos nehézségeken.

Majd jön valaki és megkérdezi:
- Miért sántikálsz beütötted valamid, tán fáj? SEGÍTHETEK?
- Új a cipőm, és nagyon töri a sarkam. válaszolsz, de nem tudsz...azért köszi, boldogulok.

- Pedig tudnék....Próbáld ki így.

....magadba nézel...rájössz...hümm így már annyira rossz...sőt kényelmes!?



Ezúton is köszönet mindazoknak akik segítettek lépni.
Akik bármit adtak.
Igen...Neked is.